Matatós könyveim egyik legnépszerűbb oldalai közé tartozik a tanya világa. Az egyik oldalon egy nagy piros istálló van ami otthont ad több állatnak is, míg a másik oldalon a bokor, almafa, tavacska, pocsolya és szénabála is megtalálható. A városi gyerekek ritkán látnak bocikat, malacokat, kecskéket, nyuszikat, de itt megismerik őket és megtanulják mivel táplálkoznak. Tudni fogják, hogy a tehenet a szénaboglya mögé tegyék, a lovacskát az gyümölcsfa alá, hogy csemegézni tudjon a lehullott almákból, hogy a malac a sárban szeret dagonyázni , hogy a kecske imádj a káposztát , vagy azt, hogy a nyuszi répát rágcsál szívesen. Ha az állatkáknak tele lett a pocakjuk, ihatnak a tavacska friss vizéből , vagy akár meg is mártózhatnak benne.
Van, hogy a tanyasi állatokat kicsinyeikkel együtt készítem el, így lehet párkeresőt játszani az állatkákkal, de a gyerekek szókincsét is bővíthetjük azáltal, hogy elmagyarázzuk nekik, hogy az állatgyerekeket máshogy nevezzük, mint szüleiket. A gyerekek így megtanulják, hogy a tyúkanyónak kiscsibéi , míg a lónak kiscsikója van.
Ezekkel az állatkákkal a kicsik nagyon jól eljátszanak, meséket találhatnak ki, történeteket játszhatnak el velük, de egy bizonyos életkor fölött nem árt elmagyarázni a gyerekeknek, hogy miért is olyan fontosak ezek a jószágok , hiszen van amelyik tejet vagy tojást ad és van amelyiket a húsáért tartják a gazdák.