Amikor lehetőséget kaptam, hogy részt vegyek egy fogathajtó versenyen és vásárra kínáljam a portékáimat, első gondolatom az volt, hogy alkotni kellene valami pont odaillőt. Persze azonnal meg is születtek a gondolataimban a színes pónik, a vidám lovacskák és a bájos unikornisok. Az elképzelés után jöhetett a kivitelezés. Bár megfordult a fejemben, hogy szokványos lószinekben kellene őket megvalósítani, de mégis arra jutottam, hogy miért is ne lehetne vidám színekben megalkotni őket, hiszen a hős lovagok is vágtathatnak türkiz hajú paripán és a hercegnőkhöz is jobban illik a púderrózsaszín unikornis.
Amikor elkészültem velük és betettem mindet a fonott kosárba, amit a párom direkt ezeknek a lovacskáknak font, csak mosolyogtam egy ideig a vidám színek kavalkádja láttán. Legjobban abban reménykedtem, hogy másoknak is ugyanígy megtetszik majd és mind, egytől-egyig szerető gazdára talál.
Végül, akárcsak a tündérmesékben, az én vágyam is teljesült. A vásárról üres kosárkával tértünk haza, hiszen aznap 10 kisgyermek lelt új játszópajtásra a lovacskáim személyében.